Miként válhat példává egy mindössze kétezres kistelepülés
Érpatakot egykor a honi bűnözés melegágyának tartották. Mára elterjedt a közbeszédben a kifejezés: érpataki modell. Az önkormányzati választás előtti pénteken nagygyűlést tartottak a település roma polgárai. Erre, az eddig itt példátlan eseményre, meghívást kapott a modellt megalkotó polgármester, Orosz Mihály Zoltán is, aki kérdésemre: mi lesz, ha nem választják újra, így felelt: „Akkor a Jóisten más utat szánt nekem.” Orosz úr továbbra is a település első embere.
– Megosztott a cigányság Érpatakon – ismeri el a polgármester, ám nyomban hozzáfűzi: Ugyanis akadnak, akik igyekeznek a régi körülményeket visszaállítani, azokat, amik kedveztek a bűnözésnek.
Ez utóbbi mondatból nem nehéz kihámozni, hogy Érpatakon valamikor más világ járta. Nagyon is más! Aki tudott menekült, ha kellett, hát áron alul megszabadulva ingatlanától.
– Vérlázítónak tartottam, hogy Érpatakon tombolt a cigánybűnözés…
E ponton félbeszakítom a polgármestert.
– Mit értsünk ezen a sokat vitatott kifejezésen?
– Ha azt mondom, cigányzenész, senki sem fogja úgy érteni: minden cigány zenész. A fiatalkori bűnöző hallatán sem gondolják, hogy minden fiatalkorú bűnöző lenne. Nem kell a fogalmakra haragudni, azok a világ jobb megértését segítik. Néven kell nevezni azt a magatartásformát, ami a törvényen kívüli romákat jellemzi. Hasonló fogalom a megélhetési bűnözés is. Nálunk, Érpatakon a megélhetésért dolgozni kell és nem bűnözni.
Három esztendővel ezelőtt Orosz Mihály Zoltán úgy döntött, nem hajlandó elmenekülni szülőfalujából. A kettőezerhetes időközi választáson jelöltette magát a polgármesteri posztra. Programja hangsúlyosan épített a bűnözés felszámolására. Akkor kezdtek a szabolcsi kistelepülésre odafigyelni, amikor bűnözési statisztikája hihetetlen javulást mutatott. Zoltán megválasztásakor évi 3-400 bűneset történ, vagyis naponta több! A következő esztendőben kétharmadára, tavaly ismét kétharmadára csökkent a törvénysértések száma.
– Az együttműködésre nem hajlókat, szabályokat be nem tartókat valamilyen módon el kellett távolítani a közösségből. Kizárólag így valósítható meg a roma beilleszkedés – fogalmaz a település első polgára.
A videót nézve kialakulhat bárkiben a meggyőződés, hogy Orosz Zoltán mostanság a hangadóktól igyekszik megszabadulni, méghozzá elég egyértelmű fellépéssel.
– Akik így viselkednek, rendszeresen megfélemlítik a többieket és jogtalan előnyökhöz igyekeznek jutni. Ezt a törvényenkívüli magatartásmódot a cigányságon belüli átoknak tekintem. Ehhez zéró toleranciával állok hozzá.
Az érintettek választhatnak: megváltoztatják magatartásukat, hozzáigazítva a többségéhez, vagy elhagyják a települést, persze a börtönajtó is nyitva áll előttük.
– Láthatja mindenki – utal a felvételekre a polgármester úr –, csak a nők jöttek el a beilleszkedni nem akarók közül. Hangoskodtak, számon kértek. És miért? Hogy zavart keltsenek a többiek fejében. Azért fontos ez, mert először a fejekben kell rendet tennünk. E mostani gyűléshez még csak hasonló sem történt eddig a faluban. Akik elfogadják a többségi társadalom szabályait, s látják, hogy a törvény mellettük áll, ha kell őket is megvédi a rendbontókkal szemben, azok idővel megbátorodnak.
Mi is ez a bizonyos érpataki modell? A modell lényege, hogy a település vezetőjének minden törekvése a rend irányába történjék. Amennyiben rend lesz, erősödik, élénkül a közösség, ami visszahat a rendbontások sorvasztására. Nincs kivételezés. Ennek értelmében a minimum betartásáért nem jár segély, kizárólag szankció a be nem tartásáért. Természetesen az önkormányzat nem kizárólag bűnmegelőzési testület módjára működik. A legsúlyosabb probléma az emberek megélhetésének biztosítása. A falu majd’ minden háza körül akad gazdálkodásra alkalmas terület. Jó részük parlagon hever. Miként segít az áldatlan helyzeten a testület? Saját pénzén előkészítteti a földeket művelésre. Ezután kizárólag a házigazda és családjának felelőssége, hogy a kertben ne gaz és dudva nőjön. Ott, ahol mégsem tartják be vállalt kötelezettségüket, az önkormányzat él azzal a lehetőségével, hogy a terület rendezetlensége miatt bírság útján visszaszerzi a szántás költségét.
– Hogy vált mindez példaértékű, modellé?
– Egyszerű: az elvek nem településméret függőek – állítja Orosz Mihály Zoltán.
– Azért, például Miskolcon, csak nehezebb betartatni a szabályokat…
– A kistelepülés valóban jobban átlátható, azonban nem is rendelkezik akkora szakember gárdával, mint egy nagyváros. Fantasztikusan visszahat a rendszer az egyes emberekre. Egyik ötvenkét esztendős polgárunk huszonnégy és fél évet töltött börtönben. Ma már saját háztájiából tartja fenn magát és családját – így a hajlíthatatlan érpataki polgármester, majd hozzáfűzi: Én azt üzenem az összes kollégámnak: minden intézkedést be kell tartani, tarttatni, másként senki sem veszi komolyan az önkormányzatot, akkor pedig nem lesz visszatartó ereje az általa hozott intézkedéseknek.
Ditzendy Attila Arisztid
